|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 2 találat | lapozás: 1-2 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kanyar József 2001. november 7.A Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma huszonegyedszer adományozta oda a Bethlen Gábor és a Tamási Áron Díjat, illetve a Márton Áron Emlékérmet nov. 5-én Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében. A kuratórium döntése alapján 2001-ben Bethlen Gábor Díjban részesült Kanyar József történész, Lezsák Sándor költő és a kárpátaljai Vári Fábián László költő. Márton Áron Emlékérmet kapott Horváth Arany kolozsvári író, a Melbourne-i Magyar Központ és a Budapesti Vármegye Galéria. Tamási Áron Díjban részesült Nagy Pál erdélyi irodalomtörténész. - A Bethlen Gábor Alapítvány célja, hogy anyagi és szellemi támogatásával, ösztöndíjaival és díjaival úttörő szerepet vállaljon a nemzeti összetartozás szolgálatában, a közép-európai szellemi együttműködésben és a határon túl élő magyarság hazai megismertetésében. Az ünnepségen jelen voltak a magyarországi és a szomszédos magyarlakta országok jeles értelmiségei és művészei. /A Bethlen Gábor Alapítvány díjainak átadása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2013. július 2.Tíz éves a Partiumi ÍrótáborIdén immár tizedik alkalommal szervezik meg Nagyváradon a Partiumi Írótábort július 4–6. között. A tíz éves évfordulóról és az elmúlt évek írótáborairól Barabás Zoltánnal beszélgettünk.A Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi Írótábor Egyesület közös szervezésében idén már a X. Partiumi Írótábort szervezik meg a nagyváradi Góbé Csárdában Hagyomány, haladás, megmaradás címmel. Az évforduló kapcsán Barabás Zoltán a Partiumi Írótábor Egyesület elnöke mesélt az elmúlt évekről, elért célokról, és a jövőbeni tervekről. „Tíz éve vetettük fel közösen barátaimmal az írótábor ötletét. Partiumban a kulturális intézményeknek (Ady-kör, Kortárs Színpad, Irodalmi Kerekasztal) még a múlt század 70-80-as éveiben is nagy hagyományai voltak, de írótábori hagyomány a régióban nemigen volt. Vettük magunknak a bátorságot, hogy minden előzmény nélkül, de komoly kulturális kapcsolattal nekivágjunk. Elkövetkezett 2004 júliusa, amikor az első Partiumi Írótábor debütált, melynek témája Város az irodalomban volt. A rá következő évben, 2005-ben a Magyar kulturális régiók a Kárpát-medencében címet kapta, míg a harmadik írótábor az „Ezerkilencszázötvenhat, te csillag” témakörben zajlott. Az elkövetkező években is igyekeztünk olyan eseményekhez, olyan történelmi tényekhez kapcsolódni, amelyek nagyon erősen körberajzolódtak a magyar irodalomban, jelesül az egyetemes magyar irodalomban. Mindig az a szándék vezérelt bennünket, hogy a nagy testvérrel, a Tokaji Írótáborral ne versengjünk, hanem egymást segítsük.” Egyetemes magyar irodalom Barabás Zoltán a célokról is beszélt: „Az elmúlt tíz évben célunk az volt, hogy egy olyan élő, értékteremtő fórumot hozzunk létre az írótáborral – reméljük ez sikerült is –, amiben újra azon munkálkodhatunk, hogy megteremtsük a magyar kultúra egységét, jelesül a magyar irodalom egységét. Túlságosan hozzászoktunk azokhoz a kifejezésekhez, hogy erdélyi magyar irodalom, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki magyar irodalom, de vissza kell térni ahhoz, hogy egy magyar irodalom van, mégpedig az egyetemes magyar irodalom. Ezen cél elérése érdekében és megfelelően hívtuk meg az előadókat is. Másrészt, bár írótáborról beszélünk, a magas kultúrának részét alkotó zenét, színházat és képzőművészetet mindig beépítettük programjainkba, köszönhetően többek között nagyváradi művészbarátainknak. Úgy érezzük, hogy érdemes volt belevágni, hiszen létrehoztuk, és képesek vagyunk működtetni egy értékteremtő, értékőrző közösséget. Úgy gondolom, hogy az írótábor révén létrejött egy összmagyar közösségi tér.” Idei rendezvény 1943-ban az összmagyarság, illetve a magyar irodalom szempontjából jelentős esemény zajlott Balatonszárszón, ez volt az első jelentős találkozó, amelynek témája az volt, hogy a történelmi mélypontján levő Magyarországot meg lehet-e menteni. „Ennek már hetven éve, de az elmúlt években volt még egy mérföldkő, 1993-ban a szárszói találkozó ötvenedik évfordulója, amelynek megnyitó beszédében Kanyar József így fogalmazott: „A haza és a nemzet féltése volt a 43-as szárszói konferencia lényege. Erről szólt a nemzet evangéliuma s minden tiltás ellenére a haza magasba emelése”. Hetven év után mi írók is feltesszük a kérdést, hogy mit lehet tenni a magyarság megmaradásáért, nekünk hány Szárszónk volt az elmúlt 70 esztendőben, és egyáltalán még érvényesek azok a próféciák, amelyek 43-ban elhangzottak? Szeretnénk egy számvetést készíteni, tudós embereket, politikusokat hívtunk ehhez segítségül. A programban látszik milyen változatos előadásokkal készültünk a szakmai írótáborra. Az előadók között szerepel Tüzes Bálint is, hiszen mikor elkezdtük a szervezést még köztünk volt. Az iránta való tiszteletből nem húztuk ki a programból, amelyen az ő emlékére is elhangozik több mű”- tette hozzá végezetül Barabás Zoltán. Nagy Noémi erdon.ro lapozás: 1-2
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
